Itt most nem Watson barátja

– Ez volt a legnagyobb negatívum számomra a film forgatásában. Hallottam a nagyszerű történeteket a forgatásról, arról, hogy a fantasztikus színészek mennyi erőfeszítést tettek bele a filmbe, de nem lehettem ott. Az én munkám nyolc nap alatt véget ért – mondja Benedict Cumberbatch.

Mindezen túl bár a vásznon töltött idő nagy részében Martin Freemannel látható – akivel a Sherlock című sorozatban is játszik –, egyetlen percig sem forgattak együtt.

– Egy jelenetet sem vettünk fel közösen, amit sajnálok. Ám mivel elég jól ismerjük egymást, ki tudtuk következtetni valamennyire azt, hogy a másik az adott helyzetben hogyan viselkedne. Persze egész más volt ennek a forgatásnak a dinamikája, mint amilyen a Sherlocké. A sorozatban ott vagyok mellette a szobában, nem egy pszichotikus repülő valamiként jelenek meg. Lehet, hogy Sherlock egy kicsit elutasító időnként dr. Watsonnal, de akkor is barátok, ami erről a filmről, Smaugról és Bilbóról nem mondható el.

Freemannel tehát régi barátok, a többiekkel azonban nem nyílt lehetősége ilyen viszonyt kialakítani.

– Sajnos alig találkoztam valakivel. Richard Armitage kivétel, vele egyszer találkoztam, és összefutottam néhány másik színésszel is. Ugyanakkor vannak jeleneteim olyan emberekkel, akikkel soha az életben nem is találkoztam. Ez azért elég bizarr – mondja.

Eljátszani egy sárkányt

„Smaug nem egy szörnyeteg. Smaug egy pszichopata. Egy ravasz és intelligens pszichopata, aki csak lapul, és várja a hozzá érkezőket.” - Peter Jackson rendező a címszereplő sárkányról

Ennél már csak az volt bizarrabb, ahogyan meg kellett testesítenie a sárkányt a mozdulatainak segítségével, egy kicsit absztraktabb és hüllőszerűbb módon, mint ahogyan ezt Andy Serkis tette Gollummal. – Gyenge utánzata lesz ez egy olyan hüllőnek, amelyik repül és tüzet okád, mivel a kétlábúságom sok mindenben megakadályozott, elnézést a dologért – viccelődik a színész.

– De Peter Jackson tudott erről már a meghallgatásomkor is. Voltak olyan forgatási napok, amikor megkíséreltem megfeledkezni arról, hogy két lábam van, igyekeztem úgy bánni a testemel, mintha tényleg egy darabban végződne. A kezeimet karmokként próbáltam működtetni, és a nyakammal meg a vállammal próbáltam a legerőteljesebb mozgásokat elvégezni. Ezzel persze nagy örömöt okoztam annak a fizioterapeutának, aki utána meggyógyított ezeknek a mozdulatoknak a következményeiből…

Dale városa a Magányos Hegy tövében

A rendező belehúz

Peter Jackson

Miközben Cumberbatch feje a kihagyott élmények miatt fájt, a rendező Peter Jacksonnak azzal kellett szembenéznie, hogy az első Hobbit-film bár jó bevételt hozott, a kritikusokat nem kényszerítette egyöntetűen elragadtatott kritikák megírására.

– Erre nem igazán lehetett már reagálni, mivel szinte mindent leforgattunk ekkorra, egy tízhetes munka kivételével – mondja. Azért vannak változások – csak egyes kiemelt vetítéseken lehet majd az alkotást másodpercenként 48 képkockás változatban látni, és a történet is többet kínál majd az első filmnél.

– Egy középső filmnek előnye, hogy már nem kell megteremteni az alaphelyzetet, egyszerűen be lehet ugrani a történetmesélés közepébe, hiszen feltételezhetjük, hogy olyanok, akik nem látták az első filmet, nem fognak beülni erre. Sajnos a 3D és minden egyéb ellenére a valódi életet majd a Blu-Ray és egyéb kiadványok jelentik ezeknek a filmeknek. Ebben a filmben az a dolgom, hogy rálépjek a gázpedálra – mondja Jackson.

A rendező egyetért azzal, hogy sokak számára szörnyű lesz, hogy egy évet kell majd várniuk a befejezésre, főleg mivel egy kellően drámai szituációval ér véget a film, anélkül, hogy annak feszültségét feloldanák.

– Beszéltünk erről a kérdésről, de ritka alkalom volt ez, amelyet meg kellett ragadnunk. Emlékszem arra, milyen drámai helyzettel ért véget A Birodalom visszavág annak idején, mikor én még tizenéves voltam. Akkor három évet kellett várni a szituáció feloldására – szerintem ez a mi egy évünk meglehetősen nagylelkű ilyen értelemben.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés